Fiat Ritmo

Az Egyesült Államokban pénzügyi válság van, Kubában balettfesztivál, Magyarországról eltűntek a cigányprímások. A Buena Vista Social Clubbal nemzetközi sztárrá lett énekesnő - aki a projektben résztvevő zenészek közül az egyetlen volt, aki a Castro-rendszerben is aktív, sőt, igen híres előadó lehetett -, Omara Portuondo adott helyzetértékelést a világ állapotáról a Quartnak Budapesten, MűPa-beli koncertje előtt.

Az ön első szólóalbumának címe Magia Negra [magyarul: Fekete mágia, megjelent 1959-ben] volt. Mit szól az Egyesült Államok első fekete elnökéhez?

Nagyon jó, hogy Amerikában, amely egy népes ország, ennyi embert gondolja úgy, hogy Obama jó elnök lehet. Főleg az aránynak örülök. Elvégre nem függ a bőrszíntől, hogy ki mire alkalmas. Bonyolult helyzetben van az új elnök, remélem, sikerrel fogja venni az akadályokat.

Kubának még a világ többi részénél is fontosabb Amerika. Mit gondol, a két ország közötti viszonyt befolyásolja a választás?

Ó, az ilyen kérdésekre én nem nagyon tudok válaszolni. Nem örülök, hogy nem ideális a viszony a két ország között. És itt van még ez a pénzügyi válság is, az se véletlenül onnan indult el.

Akkor beszéljünk zenéről. Idén két lemeze is megjelent, mindkettő brazil tematikájú. Az egyik egy duett-album a brazil Tropcalismo-legenda Maria Bethaniával, a most megjelent lemezén - a címe: Gracias - pedig szerepel Chico Buarque és a mai koncertjén is brazil a kísérőzenekar vezetője. Mi történt, hogy ennyire Brazília felé fordult?

Egész életemben szerettem a brazil zenét és Kubában egyébként is kifejezetten sokan játszanak brazil zenét. Kamaszként egy Carmen Miranda-film miatt szerettem bele a zenéjükbe, és ez azóta is tart. A hagyományos varaderói fesztiválon játszott már Chico Buarque, Gilberto Gil, Maria Bethania, Caetano Veloso. Mi kubaiak a ritmusaikat, a harmóniáikat, de még a szövegeiket is magunkénak érezzük. Kuba kicsi ország, de rengeteg kulturális hatás éri. Vannak szimfonikus zenekarok, filmfesztiválok, balettfesztiválok. Bartók Bélát is jól ismerik Kubában.

Úgy hallottam, hogy az új kulturális miniszter, Abel Prieto a korábbinál nyitottabb kultúrpolitikát igyekszik vinni. Érződik ez?

Prieto nagyon jó miniszter, rendkívül jó rálátása van a kultúrára. Nagyon tiszteljük. Maga is jó író, de a festészetben vagy éppen az afrikai zenében is jártas. Rumbafesztivált is rendezett nemrég. Nehéz munka ez neki, remélem, azért képes lesz íróként is tovább dolgozni. Nagyon jó miniszter.

Raul Paz, a fiatal emigráns zenészgeneráció egy tagja a napokban arról mesélt nekünk, hogy visszaköltözött Kubába. Milyen visszhangja van ennek ott? Várható ön szerint, hogy további művészeket próbál hazacsábítani a kormányzat?

Meglepve hallom, hogy hazaköltözött, úgy tudtam Párizsban él. De egyébként is sokat járt már haza, szerepelt tévéműsorokban, fellépett, nem szakadt el Kubától.

A fiatalok vevők még a hagyományos formákra vagy teljesen elragadta őket a latin pop és a reggaeton?

A fiatalok mindenhol az újat keresik. Engem is rendszeresen hívnak meg fiatalok, és gyakran újfajta zenékkel lepnek meg. Az ország keleti részén még sokkal erősebbek a hagyományok, de persze mindenhol érződik változás, ami természetes is. De a gyökerek fontosak, nem szabad tőlük elszakadni. Jártam például régen is többször Magyarországon és sokszor láttam hegedülő cigányzenészeket, amit rettentően izgalmas és vonzó volt, tetszett nekem. Ma már nem látom őket és hiányoznak. Ez nem kritika persze, csak megemlítem.

A Buena Vista Social Club sikere az ön számára egyfajta második karrier elindulását jelentette. Ön volt az, aki a formációból egyedüliként már korábban is híres volt Kubában. Minek köszönhette ezt?

Fiatal voltam és rengeteget dolgoztam.

A többiek - Compay Segundo, Ibrahim Ferrer, Ruben Gonzalez - nem?

Be voltunk zárva az országba, hiába voltak felvételeik, az amerikai blokád miatt nem jutottak el külföldre a zenéik. Kelet-Európa segítsége sokat számított abban az időben, ide járhattam koncertezni és ezen keresztül eljutottam Franciaországba, Skandináviába is. Szerencsésebb voltam, talán az is számított, hogy nő vagyok. Sokakkal dolgoztam és így lettem egyre ismertebb. Amikor aztán a Buena Vista-lemez megjelent, arra felfigyelt a világ, mint egy jeladásra.

A beszélgetésben említett Raul Paz Berlinben adott interjút a Quartnak, s ekkor beszélt arról, hogy hazatelepült. Az interjú, amelyben a Led Zeppelinről, Che Guevaráról és a latin hiphopról is szó kerül, itt olvasható.